Keresés a honlapon

Egyéni keresés





Az emésztőrendszer betegségei

*Emésztőrendszeri tünetek, NYELŐCSŐ

Az emésztőrendszer ( FEB ) panaszai tehát a tápcsatorna teljes egészében jelentkezhetnek, a szájüregtől a végbélig.
Igyekszünk az emésztőrendszer tüneteit az egyes szervek, illetve funkcionális egységek szintjén bemutatni.

A) Nyelőcső panaszai:

1. Gombócérzés a torokban
2. "Kérődzés", azaz a táplálék a gyomorból történő visszaáramlása a szájba
3. Funkcionális mellkasi fájdalom (nyelőcső eredetű)
4. Funkcionális gyomorégés
5. Funkcionális nyelési panaszok






*GYOMOR, PATKÓBÉL, VÉKONYBÉL, VASTAGBÉL

B) Gyomor és patkóbél panaszok

1. Funkcionális diszpepszia (gyomor és patkóbél fekély típusú)
2. Levegőnyelés - böfögés
3. Funkcionális hányás

C) Vékony és vastagbél panaszok

1. Irritábilis bél szindróma
2. Funkcionális haspuffadás
3. Funkcionális székrekedés
4. Funkcionális hasmenés

D) Funkcionális hasfájás

1. Funkcionális hasfájás-szindróma






*EPE, VÉGBÉL, VÉGBÉLNYÍLÁS

E) Epe

1. Epehólyag-diszfunkció
2. Oddi-szfinkter-diszfunkció

F) Végbél, végbélnyílás

1. Funkcionális széklet visszatartási képtelenség
2. Funkcionális végbéltáji fájdalom
3. A medencefenék izmainak funkcionális gyengesége

G) Egyéb panaszok

A FEB gyakran társul nem emésztőszervi betegségekkel is. Gyakori a fejfájás (az IBS-betegek 30-50%-a panaszolja), a fibromyalgia (IBS-ben 50-80%ban fellelhető), derékfájás, vizelési panaszok, fájdalmas közösülés, fájdalmas menstruáció. Igen gyakori a FEB és bizonyos idegrendszeri panaszok együttállása, mint például alvászavarok, szorongásos depresszív kórképek, hangulatzavarok, pánikbetegség, agorafóbia, szexuális diszfunkciók.






Emésztőrendszeri betegségek sajátosságai

A FEB-nek közvetlen mortalitása nincs, mégis súlyos egészségügyi problémát jelent, mert igen magas az előfordulása és jelentősen rontja a betegek életminőségét. Az IBS a lakosság 10-20%-át érinti, az élet folyamán mindenkinek van 15-40% esélye arra, hogy funkcionális panaszai alakuljanak ki.

A funkcionális székrekedés (obstipáció) a civilizált lakosság 15-20%-át sújtja.
Az életminőség felmérések igazolták, hogy például az irritábilis bél szindrómás betegek megélt életminősége sokkal rosszabb, mint a gyulladásos bélbetegségekben szenvedőké.
A felismerést nehezíti, hogy e betegségek tünetei közt jelentős az átfedés, és egyazon beteg esetében gyakran fordul elő egyszerre többféle FEB.

A különböző tünet-együttesek az élet folyamán módosulhatnak, átmehetnek egymásba. Egy több mint ezer beteget 7 éven át követő svéd tanulmányból kiderült, hogy a diszpepszia és IBS jelentős átfedést mutat, az életkorral a diszpepszia előfordulása csökken, az IBS emelkedik. A gastro-oesophagealis reflux-betegségekkel (GORB), mely nem sorolható a funkciós betegségek közé, az átfedés sokkal kevesebb.

Forrás: Sulinet






REFLUX betegség, GYOMORÉGÉS

Időnként bárki tapasztalhat gyomorégést.
Amennyiben ez a panasz ritkán fordul elő, teljesen normális jelenségnek számít.
Reflux-betegség esetén azonban az égő, maró érzés gyakran jelentkezik vagy tartósan fennáll. 40 éves kor fölött a betegség kialakulásának valószínűsége fokozatosan nő.
Életmód változtatással, vagy gyógyszerek segítségével a betegség jól kezelhető, és az esetleges szövődmények kialakulása is megelőzhető.



A REFLUX BETEGSÉG KIALAKULÁSÁNAK OKA

A lenyelt táplálék a nyelőcsőbe kerül, ahonnan egy záróizom megnyílása után jut le a gyomorba.
Ez a körkörös izom alaphelyzetben zárva van, csak a lenyelt étel átengedése idejére nyílik meg, majd utána rögtön újra bezárul és ezzel megakadályozza a savas gyomortartalom visszaáramlását a nyelőcsőbe.
A reflux-betegség lényege a gyomornedv visszaáramlása a nyelőcső alsó szakaszába, a nyelőcsövet a gyomortól elválasztó záróizom elégtelen működésének következtében. Amennyiben a visszaáramlás sokszor előfordul vagy tartósan fennáll, a savas gyomortartalom izgatja a nyelőcső nyálkahártyáját, és ezzel égő, maró érzést okoz. Általában a betegség enyhe lefolyású, de ritkán a nyelőcső nyálkahártyájának gyulladásához, sőt kezelés nélkül annak kifekélyesedéséhez is vezethet.

Az elhízás, az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a túlzott kávéfogyasztás valamint a stressz tartoznak a reflux leggyakoribb kockázati tényezői közé. Az egészségtelen táplálkozás és a rendszertelen étkezés is hozzájárulnak a betegség kialakulásához. Gyakrabban fordul elő reflux terhes nőkben is, mivel a megnagyobbodott méh nyomást gyakorol a hasi szervekre.

A reflux-betegség hosszú távon kezelés nélkül sok féle szövődmény kialakulásához vezethet. Ilyen következmény lehet az állandó köhögés, a gyakori torok- vagy gégegyulladás, a fogzománc károsodása. a A nyelőcső nyálkahártyáján idült gyulladás, esetleg hegesedés, ritkán szűkület vagy vérzés alakulhat ki. Az állandó irritációnak kitett nyálkahártya rákos elváltozása rendkívül ritkán kialakuló, de annál súlyosabb szövődményt jelent.

A reflux betegség tünetei, felismerése

A reflux-betegség legjellemzőbb tünete a gyomorégés érzése. A kellemetlen, égő érzés általában étkezés vagy lefekvés után 1 órán belül jelentkezik. A savas gyomortartalom visszaáramlásának sok egyéb megjelenési formája is ismert: gyomorszáj környéki vagy szegycsont mögötti égő érzés, maró érzés a torokban, savanyú íz a szájban illetve bizonytalan mellkasi fájdalom. Néha nyelési nehezítettség vagy köhögés is társulhat a panaszokhoz. Étkezés, fekvő testhelyzet vagy előrehajlás a tüneteket fokozhatják.

A felsorolt tünetek időnként mindenkivel előforduló, banális jelenségnek számítanak. Reflux-betegség gyanúja csak akkor merül fel, ha a panaszok hetente több alkalommal, hónapokon keresztül jelentkeznek. Ilyenkor idült savvisszaáramlás lehet a háttérben. Bár a gyomorégés enyhítésére több házi módszer is ismert, a hosszasan fennálló tüneteket mégsem szabad komolytalanul venni. A kórisme felállítása, a hatékony kezelés megkezdése valamint az esetleges szövődmények megelőzése céljából orvos tanácsát kell kérni.

Általában a felkeresett háziorvos vagy belgyógyász a beteg kikérdezése és a panaszok meghallgatása alapján nagy biztonsággal meg tudja állapítani a reflux-betegség kórisméjét. Amennyiben semmilyen szövődmény nem áll fenn, minden további vizsgálat elvégzése nélkül meg lehet kezdeni a kezelést. Szövődmény (pl. vérzés) előfordulása, illetve mellkasi fájdalom jelentkezése esetén (esetleges szívproblémák fennállásának kizárása érdekében is) részletesebb kivizsgálásra van szükség. Szintén kivizsgálást javasol az orvos kezelésre nem javuló súlyos panaszok jelentkezésekor. A szóba jövő vizsgálati módszerek közül az ún. 24 órás pH monitorozás a legelterjedtebb, amelynek során egy vékony cső segtségével a szokásos napi tevékenységét végző beteg nyelőcsövében egész nap mérik a savas visszaáramlás gyakoriságát és időtartamát. Nyelési nehezítettségről panaszkodó betegnél nyeletéses röntgen vizsgálatot, néhány más esetben gyomortükrözést végezhetnek esetleg szövetminta vétellel (bár sok esetben a reflux betegség nem okoz látható eltérést a nyálkahártyán).



A reflux nagyon jól kezelhető betegség.
Mivel véglegesen meggyógyítani ritkán lehet, általában hosszú távú kezelésre van szükség. Ennek során nem elegendő az aktuális tüneteket megszüntetni, hanem a betegség ismételt jelentkezését és a későbbi károsodást is meg kell előzni. Házi módszerek, mint a tejivás, vagy szódabikarbóna fogyasztása csak ideiglenesen csökkentik a panaszokat, nem gyógyítják a betegséget!

Az enyhébb panaszok életmódbeli változtatásokkal jól kezelhetők, sőt ily módon a betegség kialakulása megelőzhető. Az alábbi tanácsok legtöbbjének betartása egyszerűen kivitelezhető, és gyakran nagyon jó eredményt hoz:
- a nap folyamán sokszor, kis mennyiségű étel fogyasztása,
- egyes élelmiszerek kerülése (pl. csokoládé, paradicsom, citrusfélék, fűszeres és bő zsírban sült ételek, kávé, szénsavas italok, alkohol),
- sok magas rosttartalmú étel fogyasztása (gabona, gyümölcs, zöldség),
- étkezés után 2-3 óráig nem szabad lefeküdni,
- dohányzásról leszokás,
- túlsúly esetén a testsúly csökkentése,
- ágy feji részének kismértékű megemelése,
- szoros ruházat kerülése.

Amennyiben az életmódban bevezetett változtatások nem járnak kellő eredménnyel, gyógyszeres kezelésre van szükség. Többféle gyógyszercsoport is sikerrel alkalmazható reflux betegségben: egyesek megkötik a gyomor savtartalmát, mások csökkentik a sav termelődését, illetve elősegítik a gyomortartalom továbbhaladását a belek felé. Recept nélküli, és receptre felírandó szerek egyaránt forgalomban vannak, melyek közül az orvos a beteg panaszainak súlyosságától függően választja ki a megfelelőt.

Nagyon ritkán, amennyiben gyógyszeres kezelés ellenére a panaszok továbbra is fennállnak, vagy ha szövődmények alakultak ki, sebészi kezelés is szóba jön. A sebész ilyenkor műtéti úton állítja helyre a nyelőcső és a gyomor közötti záróizom normális működését.

Forrás: Patika



HÍREK


Érdekelnek a kristályok,
gyógyító kövek?
Kérd az
INGYENES útmutatónkat!


Só inhalátor"Mini szanatórium",
közvetlenül a gyártótól!

Bővebb információ IDE kattintva



Kristályterápia tanfolyam!

Oklevelet adó
intenzív online ( távképzés )
tanfolyam

Bővebb információ
IDE kattintva




OLDALAJÁNLÓ

Ha Ön szeretné tudni

melyek a szerencsekövei,
nézze meg új oldalunkat
IDE kattintva!




Az elhízás lelki okai
Biztos, hogy sokat eszik
aki túlsúlytól szenved?
Minden tünet a
"sértődött lélek"
jajkiáltása!
Olvasson róla bővebben ITT!



Ide kattintva
feliratkozhat hírlevelünkre!

Új írásainkról értesítést küldünk



Ha tetszik az oldal,
támogass minket egy lájkkal!










Vagy nyomd meg a + gombot



Köszönjük!


Köszönjük látogatásod!



Keresés a honlapon