Keresés a honlapon

Custom Search





Hüvelyes növények csíráztatása

FIGYELEM! Főzve fogyasszuk!

Ezen az oldalon hüvelyes növények csíráztatásáról olvashat. A hüvelyes növények magjai külön figyelmet igényelnek, ugyanis legtöbbjük tripszin inhibitort tartalmaz, ami emésztést gátló anyag.

Ez az anyag gyakorlatilag minden hüvelyesben fellelhető változó mennyiségben, ezért a szakemberek azt ajánlják, hogy minden hüvelyes csíráját legalább 10 - 15 percig főzzük!


Csíráztatható hüvelyesek

Lencse ( Lens culinaris )

A lencse Termelésének nyomait már az egyiptomi kultúrában is megtaláljuk. A római korban is nagyra tartották a lencsét, ezt mutatják azok a régészeti leletek, ami szerint lencsét és sót helyeztek halottjaik mellé.

A lencse könnyen emészthető hüvelyes. A szója után a legtöbb fehérjét tartalmazza, ezért különösen hasznos azok számára, akik nem fogyasztanak húst.

A harmadik világban a szegények húsaként emlegetik, laktató tulajdonsága miatt.

A lencse vitamin és ásványianyag tartalma: A-, B1-,B2- vitamin, nikotinsavamid, sok C- vitamin, vas, foszfor, cink, mangán, magnézium, kalcium, nátrium, réz

A lencse könnyen kicsírázik. A csírákat ajánlott hőkezelve fogyasztani, bár sokan szeretik frissen is.
A lencsecsírát későbbi felhasználás céljából alacsony hőmérsékleten meg is száríthatjuk és igény szerint akár porrá is őrölhetjük.

Áztatási idő: Amíg a lencse kétszeresére dagad, hosszabb áztatási időt nem igényel.
Hőmérséklet: 21 °C
Az öntözések és öblítések gyakorisága: Naponta kétszer, háromszor

Csírázási idő: 2 - 4 nap
A csíra hossza: 12 mm - 20 mm ( ennél ne legyen hosszabb! )





Zöldborsó ( Pisum sativum )

Zöldborsócsíra

A hüvelyesek közül talán a zöldborsónak van a legrégibb és legjobban nyomon követhető története. A történészek úgy vélik, hogy az Édenkertből, az Eufrátesz és a Tigris folyó közti területről származik.

A zöldborsó az egyike a legkedveltebb köreteknek a mai napig is.
Vitamin és ásványianyag tartalma: B- vitaminok, C- vitamin, kálcium, foszfor, magnézium, réz, mangán, cink

A zöldborsó csráztatása nem okoz különösebb gondot. Csírája a borsókrémleves kiváló alapanyaga, ezen kívül főzelékek és köretek is készülhetnek belőle.
Hüvelyes növény lévén kívánatos 10 - 15 percig hőkezelni a zöldborsócsírát!

Áztatási idő: 12 óra
Hőmérséklet: 18 - 21 °C
Az öblítések és öntözések gyakorisága: naponta négyszer, hideg vízzel!
Csíráztatási idő: 3 - 4 nap
Csíra hossza: Megegyezik a zöldborsó nagyságával.






Bab ( Phaseolus vulgaris )

Babcsíra

Az amerikai indiánok ősidők óta termesztik a babot. Régészeti leletek bizonyítják, hogy már 7000 évvel ezelőtt is kedvelt élelem volt. Európába a tengerészek hozták, fogyasztása azonban kezdetben kiváltságnak számított,elsősorban a gazdagok körében.

A bab vitamin és ásványianyag tartalma: B1-, B2-, C- vitamin, vas, foszfor, kalcium, magnézium, kálium, réz, mangán, cink

A bab és a babcsíra igen nagy tápértékű élelem, elkészítési módjuk szinte megszámlálhatatlan. Főzve kell fogyasztani, köretek, főzelékek, levesek formájában.

Áztatási idő: 8 óra
Hőmérséklet 21 °C
Öblítések és öntözések gyakorisága: naponta kétszer
Csíráztatási idő: 3 - 5 nap
Csíra hossza: 1 cm körüli, kb megegyezik a bab hosszával


Csicseriborsó ( Cicer arientinum )

Csicseriborsó csíra

A csicseriborsó eredetét homály fedi. A régészek megegyeznek abban, hogy a fáraók ideje alatt Egyiptomban megtermett a vad csicseriborsó, azonban úgy vélik, hogy Nyugat - Ázsiából származik.

A Földközi - tengert övező országok jellegzetes eledele a humusz és a kuszkusz csicseriborsóval készül.

Vitamin és ásványianyag tartalma: A-, B1-, B2- vitamin, nikotinsavamid, C-, E- vitamin, foszfor, cink, mangán, kalcium, kiemelkedően magas a vas tartalma!

Nagy fehérje és keményítőtartalma miatt értékes hüvelyesnek számít. Közismerten laktató tulajdonsága miatt gyakran fogyasztott élelemnek számít.

A csicseriborsó egyike azoknak a hüvelyeseknek ( a zöldborsó és a sárga szójabab is idetartozik ), amelyek nyersen enyhén mérgező fehérjeanyagot, phasint tartalmaznak, ezért 10 - 15 perces hőkezelést igényelnek!

Csíráztatáskor nagyon ügyeljünk, hogy ne álljon túl sokáig bő vízben, mert könnyen megrothad!

Áztatási idő: 12 óra
Hőmérséklet: 18 °C - nál nem magasabb
Az öblítések és öntözések gyakorisága: Naponta kétszer, háromszor
Csíráztatási idő: 3 nap, később esetleg már kesernyés lehet az íze, de a szakirodalomban 5 - 8 napos csíráztatási időt is javasolnak.
Csíra hossza.3 - 8 mm





Szójabab ( Glycine soja )

Szójacsíra

A szójababot évezredek óta a " föld adta húsnak" nevezik a távol - keleti emberek. Számukra a szójabab és a belőle készült számtalan élelmiszer legalább olyan értékes élelem, mint a mi kultúránkban a sajt, tojás és a hús.

A szójabab egyike azoknak a kevés növényi fehérjeforrásoknak, amelyek az emberi szervezet által elő nem állítható aminosavakat tartalmazzák.

A szójababot a természetgyógyászok hatásos természetes gyógyszernek tekintik és fogyasztását különösképpen a cukorbetegeknek, a magas vérnyomásban és érelmeszesedésben szenvedőknek, vérszegényeknek ajánlják előszeretettel.
A szójabab erősíti az emésztőrendszert és lúgosítja a vért.

Vitamin és ásványianyag tartalma:A-, B1-, B2- vitamin, nikotinsavamid, C-, E-, U-, K- vitamin, vas, kalcium, cink, kálium, foszfor, magnézium, réz, mangán

Figyelmeztetés! A szójabab nyersen tripszin inhibitort tartalmaz, ami egy emésztést gátló anyag, emiatt fontos 10- 15 percig főzni a csíráját is!

Csak ép, csiszolatlan magot használjunk csíráztatásra!

A szójababcsírát köretként, töltelékként, levesbetétként vagy szárítva és megőrölve liszt formájában, tésztákhoz hozzáadva használhatjuk fel.

Áztatási idő: 12 óra Áztatóvizét öntsük ki, főzésre nem használható!
Hőmérséklet: 18 °C
Öblítések és öntözések gyakorisága: Nagyon alaposan, 4 óránként, mert könnyen megrothad!
Csíráztatási idő: 3 - 7 nap
Csíra hossza: 1 - 3 cm, ízléstől függően.






Mungó ( Phaseolus mungo )

Mungóbab

Nálunk kevésbé elterjedt, kicsi zöld színű gömbölyű babféle, amit vajon vagy olajon pár percig párolva még ropogós állapotban fogyaszthatunk.

A mungóbab rendkívül magas fehérjeforrás, vitamin és ásványianyagtartalma is jelentős

A mungóbabot Indonéziában sikerrel alkalmazzák a fehérjehiánnyal és a beri - beri betegségben küzdők diétájában.

A mungóbab csíráztatása alig igényel figyelmet, könnyen csírázik így a biztos siker forrása!

Áztatási idő12 óra
Hőmérséklet: 21 °C
Öblítések és öntözések gyakorisága: naponta kétszer
Csíráztatási idő: 3 - 5 nap
Csíra hossza: 12 mm, de lehet akár 4 - 6 cm is





Hirdetés

Ha hirdetni szeretne, az alábbi terület az Ön hirdetésének helye! Hirdetését kívánságára az oldal bármely részén elhelyezzük!

Kedvező árainkat keresse Média ajánlatunknál!






Hirdetési terület









Szerkesszünk együtt! Ha van egy jó csírareceptje, itt beküldheti és közzétesszük.

Az Ön e-mail címe:

Üzenet:



Szóljon hozzá

Név:
E-mail:
Az e-mail cím nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:




HÍREK


Érdekelnek a kristályok,
gyógyító kövek?
Kérd az
INGYENES útmutatónkat!


Só inhalátor"Mini szanatórium",
közvetlenül a gyártótól!

Bővebb információ IDE kattintva



Kristályterápia tanfolyam!

Oklevelet adó
intenzív online ( távképzés )
tanfolyam

Bővebb információ
IDE kattintva




OLDALAJÁNLÓ

Ha Ön szeretné tudni

melyek a szerencsekövei,
nézze meg új oldalunkat
IDE kattintva!




Az elhízás lelki okai
Biztos, hogy sokat eszik
aki túlsúlytól szenved?
Minden tünet a
"sértődött lélek"
jajkiáltása!
Olvasson róla bővebben ITT!



Ide kattintva
feliratkozhat hírlevelünkre!

Új írásainkról értesítést küldünk



Ha tetszik az oldal,
támogass minket egy lájkkal!










Vagy nyomd meg a + gombot



Köszönjük!


Köszönjük látogatásod!



Keresés a honlapon